
Van ez a dal, hogy: "Mindent megteszek, hogy én legyek a első, mert a fődííj..", és az emberek tényleg elsők akarnak lenni. Mindenki nem lehet első. Az képtelenség. S mégis mindenki első akar lenni. Ki köp a lagmesszebre, ki dob a legmesszebbre, ki ugrik a legmagasabbra, ki köp a legmagasabbra. Oviban volt egy kis versengés a budiban, hogy ki pisil magasabbra. Falrapisálós lecsorgós vizelde volt, a gyerekekhez méretezve. A falon meglátszott a vizeletnyom, így bizonyítani is lehetetett a magashuggyozást. Biztos, hogy én is beleadtam mindent, hogy legalább a középmezőny szintjén össze tudjam hugyozni a falat, de a Joco volt a bajnok. A többi elit tagok néha megszorongatták, és akkor kénytelen volt mindig uj rekordot hugyozni. Egyszer éppen ezen k dolgozott miközben a többiek biztatták, hogy magasabbra hudjozzon, mikor egészen egyszerűen sikerült neki felhugyozni a plafonra. A pisi eső sem zavarta a diadalomban, még a szurkolókat sem. Hullott a pisi a plafonról a fejükre, ezek meg ordítoztak vigyorogtak. Lehet, hogy ez is közrejátszik abban, hogy én nem teszek meg mindent, hogy én legyek az első.
Akadnak olyan emberek akik nem nagyon tudják elviselni a vereséget.
Gyerekek bringáznak az utcán, beállnak a rajtvonalhoz, éééééééééééééééés start.. kerékpárverseny. Jozsika tiszta erőből teker, Ferike ideges, hogy szar a bringa, ha nem nyer szétveri, és Máté meg taknyol egy olyat, hogy az összes plezúr lemegy a térdéről és a karjáról.
Kell a versenygés állítólag., az amerikai filmekben a gyereket mindig akkor szereti az apukája, ha ő győzedelmeskedik valami megmérettetésen, és a főhős győz is. A gonosz vesztes meg valahogy ráadásként mindig nevetségessé válik. Belénk van sujkolva, hogy csak a győztesek a jók, boldogok, a vesztesek pedig a rosszak, gonoszak, nevetségesek.
A vesztesek. Hullik a hajuk, kövérek, kismellűek, kancsalok. gyengék, betegek. A vesztesek dögöljenek meg!
Ha 100-an indulnak egy versenyen, csak egy lehet a győztes, és lesz 99 lúzer. Mindenki nem győzhet.
Nem mi vagyunk a fociban a világbajnokok.. pf.. nem értem, miért kellene, hogy mi legyünk azok?!
Az egyik öcsém mindig legyőz Mortal Kombatban, de én attól még játszani fogok vele/ellene. A játék kedvéért, s nem a győzelemért.
A győzelem csak hab a tortán, van amikor nem is jó érzés. Lehet átlagos, és átlag alatti képességekkel is élni.
Még írhatnám ezt napokg, mert kimeríthetetlen a téma...
Egyétek ki az almát... a medveszarból...
Olvasgatva az írásaidat komolyan kezdem azt képzelni, hogy rokonlelkek vagyunk. Napersze ez csak amolyan képzelgés, hisz én sosem maxoznék :-)
VálaszTörlésJocó bukott az oviban? Ott volt 15 évesen a négyévesek között? ...úgy nem lehetett nehéz "lemosni" titeket.:)
VálaszTörlésNagyon el tudnak gondolkodtani az írásaid, Merka :)
VálaszTörlés